Szeretném szívemet kitépni s virág helyett az ablakodba tenni. Hogyha látnád hervadó szívemet, akkor elhinnéd, hogy igazán szeretlek.

Rejtelmek, ha zengenek, őrt állok, mint a mesékben; bebújtattál engemet, talpig nehéz hűségbe.
Remélem, valóság lesz minden édes remény, mely ott él a szívünk rejtekén.
Az élet és a remény tárt karokkal vár, s hogy szép lesz-e, az csak rajtunk áll.

Fáj, ha rád néz a két szemem. Fáj, ha bennem élsz, s én benned létezem. Mint egymást kioltó s tápláló két elem, fáj ha vagy, s még jobban ha nem.

A csókod festi kékre az eget, szemed színétol zöldülnek a fák. Nélküled üres minden képkeret és világtalan az egész világ.

Szerelmes szívem érted eped, a világon mindent megadnék neked.

Mit ér ezer szó, mely nem tőled hallható? Mit ér a sok csillag, ha nem veled látható? Mit érnek az órák, mit érnek a percek, ha mindezek nélküled telnek?

Ülök a tóparton és nézem a vizet, várom a pillanatot, amikor újra látlak téged. Tudom, messze vagy, nem lehetsz itt velem, de olyan jó lenne, ha most itt lennél mellettem.

Azt tanultam, hogy egy nap 24 óra, egy óra 60 perc, de azt nem tudtam, hogy egy pillanat nélküled maga az örökkévalóság.

Láttam havat májusban, angyalokat az égben, láttam olyan dolgokat, amelyekről mások csak álmodnak… de sose láttam még nálad édesebbet, istenibbet.

Kinézek az ablakon, látom a Holdat ragyogni, érzem a könnycseppeket arcomon lefolyni. Ha itt lennél és megkérdeznéd, mi bajom, csak annyit mondanék, hiányzol nagyon.

Leírni nem tudom, mit irántad érzek, hisz úgy is tudod, szeretlek téged. Elmondom neked s az egész világnak, ha eddig szerettelek, ezután imádlak.

Sohase gondoltam, hogy ilyen szép az élet, mióta ismerlek csak azóta élek. Szívem szíveddel lágyan összedobban, szeretlek napról-napra, jobban és jobban.

Két szív mely egy ritmusra dobog, két lélek mely csak együtt ragyog. Ezek vagyunk ketten, csak te meg én, szerelmünk soha véget nem ér.

Már régóta keresem az ideális párnát… Azt hiszem, valahol a Tied mellett van!

Megnéztem a szótárban a vonzó, a helyes, az édes, és a szexi szavak értelmezését, és nem csodálkoztam rajta, hogy a te neved volt odaírva.

Mint édes ködből előtűnő napfény, mint először elszavalt csodás költemény, mint hullámzó tenger kék vizén a holdfény, azzá lettél nekem, s hiszem, hogy van remény.

Te vagy a kezdet, te vagy a vég, nélküled felhos az ég. Csak veled látom szépnek a napot, csak téged szeretlek, remélem tudod.

Felforrósodik a levegő, kikapcsol az agy és dobogni kezd a szív. Akivel ez most történik, sms-t küld neked.

Miért csukjuk be a szemünket, amikor alszunk? amikor álmodunk? amikor csókolódzunk? mert a legkülönlegesebb dolgok nem láthatóak. Ha becsukom a szemeim, téged látlak.

Két csillag ragyog az égen, egyek ők már nagyon régen. Szeretlek, suttogják váltig, egyik te vagy, én a másik.