Mióta megismertelek, azóta szeretlek, rabul ejtett ragyogása csillogó szemednek. Messze vagy tőlem, de nem vagyok árva, mert itt vagy velem, a szívembe zárva.

Valahol messze, valahol távol, valaki szíve teérted lángol. Emléked egy hű szív hűségesen őrzi, ha te is szereted, írj választ neki.
(tovább…)

Kínzó vágy gyötör, hiányod majd megöl, nem bírom ki nélküled! Kérlek, szoríts magadhoz s csókkal mondd, hogy szeretsz.

Ösvény voltál s mélybe húztál. Megbántottál s összezúztál! Csókod ízét még itt érzem a számon, de rád már hiába vágyom!
(tovább…)

Nézz a szemembe és a szívembe látsz. Ölelj magadhoz, hogy ne múljon a varázs. Fogd meg a kezem es ne engedj el soha, te vagy az életemben a legnagyobb csoda.

Hajad csillogása, szemed ragyogása, szívemben örök boldogság forrása.
Forró szellő suhan keresztül testemen, azt suttogja halkan, te vagy a mindenem.
(tovább…)

Küldtem egy angyalt, hogy vigyázzon rád. De visszajött és azt mondta, hogy az angyalok nem vigyáznak egymásra.

A sör egészséges, a vörösbor romantikus, a vodka bódító, a pálinka letaglózó…
de csak egy valami tesz igazán részeggé… Te!

Azt mondják, hogy szerelembe csak egyszer lehet esni. De ez nem igaz, én minden egyes alkalommal szerelembe esek, amikor rád gondolok.

Ha látnád a szemem csillogását, ha hallanád a szívem dobbanását, tudnád, mit érzek irántad, éreznéd, hogy mennyire imádlak.

Ha lemegy a Nap, és feljön a Hold, a távolból valaki rád gondol. Nézi az eget, és reméli, hamarosan melletted lehet.

Ha majd érzed a május illatát, ha meghallod a kismadár dalát, ha lázba ejt egy szép tavaszi est, ha a szíved félve remegni kezd, ha egy kis levelet csókolsz lázasan, ha éjjeleket töltesz álmatlan, ha sírva fakadsz majd egy bús éneken, akkor tudni fogod, mi is a Szerelem!

Hosszú álom az élet, valaki rosszat álmodik, s valaki szépet. Én azt szeretném, ha mi együtt álmodnánk valami szépet, s a mi álmunk soha nem érne véget.

…Ahogy akkor ott álltál a gyengék álarcában, tudtam Te kellesz nekem senki más!

Késő éjjel jön egy manó, apró, álmot hozó. Kicsiny zsákja vállát nyomja, aludni fogsz, Ő már tudja. Beszáll melléd az ágyba, s füledbe súgja, jó éjt, jó éjt Drága!

Ha meglátlak, remegni kezd a lábam, elszorul a szívem, és remegni kezd a hangom! Szeretlek, de ezt sose fogom tudni elmondani a fenti okok miatt!

Ha a szívem akkora volna, mint a világegyetem, akkor sem volna elég hely benne, hogy beleférjen mindaz a szeretet, amelyet irántad érzek.

Két csillag ragyog az égen, egyek ők már nagyon régen. Szeretlek, suttogják váltig, egyik te vagy, én a másik.

Bárhol is jársz, melletted ott vagyok, vigyázok Rád, ha alszik angyalod. Egyedül nem hagylak sohasem, ígérd meg Te is ezt nekem!

Te vagy az egyetlen ki örömöt okoz, nélküled az életem egy bezárt doboz. Várom a percet, mikor újra láthatlak, s a dobozból kitörnek a titkos vágyak.

Két szív mely egy ritmusra dobog, két lélek mely csak együtt ragyog. Ezek vagyunk ketten, csak te meg én, szerelmünk soha véget nem ér.

Hogyan tudnék élni nélküled? Hiszen rólad szól az élet.

Kell a föld, hogy legyen élet, kell a nap, hogy legyenek fények. Kell a határ, hogy ne legyen végtelen, s kellesz te, hogy boldog legyen életem.

Fáj, ha rád néz a két szemem. Fáj, ha bennem élsz, s én benned létezem. Mint egymást kioltó s tápláló két elem, fáj ha vagy, s még jobban ha nem.

Ha a csók esőcsepp lenne, elküldeném neked a záport. Ha az ölelés másodperc lenne, küldenék neked órákat. Ha az érintés víz lenne, elküldeném neked a tengert.

Ha egyedül vagyok, mindig rád gondolok, mert mi csak együtt lehetünk boldogok, soha ne mond, hogy keserű az élet, mindig gondolj arra, hogy szeretlek téged!

Szeretnék a szél fuvallatával simogatni, szeretnék a nap sugarával melegíteni, szeretnék én a levegő lenni, mert szeretnék mindig Veled lenni!

Ha a csókok esőcseppek, tengert küldök neked. Ha az ölelések falevelek, erdőt küldök. Ha a szerelem örök, az örökkévalóságot küldöm neked.

Szerelmes szívem érted eped, a világon mindent megadnék neked.

Ha az égen lemegy a nap, te akkor is az eszemben vagy. Te vagy a reménységem csillaga, s e csillag nélkül sötét az éjszaka.

Ha elmerném mondani, amit most gondolok, megtudnád, hogy rólad álmodom. Ha elmerném mondani, amit most érzek, megtudnád, hogy mennyire szeretlek.

Kinézek az ablakon, látom a Holdat ragyogni, érzem a könnycseppeket arcomon lefolyni. Ha itt lennél és megkérdeznéd, mi bajom, csak annyit mondanék, hiányzol nagyon.

Ha az életben boldog akarsz lenni, tanulj meg egy embert hibáival szeretni.
Mert ha olyat keresel, kiben hiba nincsen, más világon válassz, mert a Földön nincsen.

Mióta veled vagyok mindig csak álmodom, ilyen még nem volt soha e világon. Két testben egy lélek, oly közel, s oly távol. A két lélek felsóhajt, s közel lesz a távol.

Ha én írnám sorsod könyvét, szíved, lelked vágyát, életed örömét: olyan széppé írnám, mint egy tündérálom, a legboldogabb te lennél a világon!

Ha könnycsepp lennél, sosem sírnék, nehogy elveszítselek