Ezüstfényben úszik a kert,
A Telihold nekünk mesél!
Lágy szellő simogat minket,
Mikor kezed kezemhez ér.

Egy csillag lágy dallamot dúdol,
Az éj hangjai megérintenek.
Szemembe nézel. Azt monod szerertsz,
S ajkunk mohon, forrón összeforr

És hidd el, hogy nagyon szeretlek!
Bármikor bármiben számíthatsz rám
Én mindig ott leszek, ha szükséged van rám!
Akkor is ha csak egy barátra van szükséged
Én mindig ott leszek, mert nagyon szeretlek! És mindig várok rád édesem!

Várod azt, hogy megérintselek.
Mert remegni vágysz,
És ellentmondani,
De a tested szerelmet készül vallani.
(Ákos)

Csak a reménytelen szerelmes tudja, hogy mi a szerelem.
(Friedrich Schiller)

Én sem volnék, ha nem volnál,
ha te hozzám nem hajolnál,
te sem volnál, ha nem volnék,
ha én hozzád nem hajolnék.
(Kányádi Sándor)